Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 27. §. alapján az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles bejelenteni az illetékes földhivatalnak a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.

Ha elkészült a háza vagy a régihez hozzáépített, vagy egyéb építményt épült az ingatlanára akkor a földhivatali nyilvántartásban /tulajdoni lap, alaptérkép/ át kell vezetni a létrejött változást, erről az épületről, épületfeltüntetési vázrajzot kell készíttetni.

Bővebben ...

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. §. alapján az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles bejelenteni az illetékes földhivatalnak a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.

Bővebben ...

A telekalakítási eljárást a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet szabályozza.

Az eljárás megindítása nem kis költséggel jár, ezért előtte érdemes tájékozódni az illetékes építési hatóságnál (önkormányzatnál), hogy a tervezett változás nem ütközik-e valamilyen általános, vagy helyi előírásba, szabályozásba.

Bővebben ...

Telekhatár kimérését (telekkimérést) csak ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő végezheti olyan földrészleten, amelynek határaival kapcsolatban nincs folyamatban (vagy fel van függesztve) bírósági eljárás. A telekkitűzés eredménye a helyszínen (általában facövekkel) kijelölt birtokhatár és a főbb kitűzési méreteket tartalmazó, valamint a nyilvántartott állapottól való esetleges eltéréseket kimutató kitűzési vázrajz.

Bővebben ...

Amennyiben egy földrészleten belül több tulajdonos van, a földterületet elkülönülten használják a természetben, és a településfejlesztési terv alapján nem megosztható, akkor kell elkészíteni a használati megosztási vázrajzot.

A használati megosztással a tulajdonosok könnyebben juthatnak banki hitelhez, vagy egy a földrészlet egészét érintő hatósági, közigazgatási eljárásban könnyebben bizonyítható, hogy mely tulajdonos az érintett. Ingatlan adásvétel esetén is előnyt jelent, ha tulajdonosok megállapodtak a területhasználatról.

Bővebben ...

Szolgalmi jog:

A telki szolgalom egy olyan vagyoni értékű jog, ami alapján valamely ingatlan mindenkori tulajdonosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként fakadó valamely magatartásától tartózkodjék.

Bővebben ...

Amennyiben bármely földrészletnek a művelési ága megváltozik, a tulajdonosnak kötelező a művelési ág változást bejelenteni az ingatlan-nyilvántartási hatóság részére és művelési ág változás változási vázrajzot kell készíttetni földmérő mérnökkel. A művelési ág változás bejelentésének elmaradását a földhivatal szankcionálhatja. A művelési ág változás változási vázrajz földhivatalhoz történő benyújtásával a földminősítési eljárást is kérelmezni kell az ingatlan-nyilvántartási hatóságnál.

Bővebben ...

Tervezett épület geodéziai kitűzése, kimérése, más néven épületkitűzés, a tervezőtől kapott a kiviteli terv, digitális állomány, dokumentáció alapján történik.

Már a földmunka elkezdésekor, a kivitelező igényeit figyelembe véve, kitűzzük a létesítmény alapját, megadjuk a tervezett „+- nulla” szintet, maradandó módon megjelöljük.

Bővebben ...

A közművezetékek karbantartásához, megóvásához fontos helyének ismerete.  A megépült közművezetéket nyílt árkosan vízszintes és magassági értelmemben történő geodéziai bemérését elvégezzük. A felmérés alapján elkészítjük az úgynevezett Részletes Szakági Helyszínrajzot, mely tartalmazza a bemért közműnyomvonalat (szerelvényekkel együtt) és környezetét, nyomvonal-töréspontok azonosító pontszámát, magasságát.

Bővebben ...

Új ház, épület(ek) építésekor sokszor előfordul, hogy az építésznek a tervezéshez szüksége van egy tervezési felmérésre, alaptérképre. A tervezési alaptérkép a jogi határokat éppúgy tartalmazza, mint a helyszíni állapotot, a fontos tereptárgyakat, közműveket, építményeket, fákat. Az építész a telek domborzati viszonyainak - meredekségének, rendezetlenségének - pontos felmérése nélkül nem tudja elhelyezni az épületet, alapozási módot tervezni vagy egyáltalán az adott építési övezet magassági korlátozásait betartani.

Bővebben ...

Nagyobb beruházásoknál megvalósulási térképet kell készíteni a beruházás végeztével. Melyre nem csak az épületek és egyéb létesítmények, hanem a közművek, burkolatok, utak is feltüntetése is kerülnek.

Bővebben ...

Társasházzá alakítás új építésű épületek esetén:

A felépült új, többlakásos lakóházak, lakóházként van bejegyezve, a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban. Ahhoz, hogy az épületben lévő lakások, a megépült valóságos hasznos alapterületükkel szerepeljenek az ingatlan-nyilvántartásban (külön tulajdonba kerülhessenek), a lakásoknak külön helyrajzi számot (albetét számot) kell kapniuk. Ehhez készítjük el a tényleges állapotot tükröző alaprajzot.

Bővebben ...

Mérnökgeodézia, ipari geodézia, alkalmazásávala felszíni és földalatti mérnöki létesítmények, telepítése, tervezése, megvalósítása és üzemeltetése során keletkező feladatokat kell megoldanunk. Ezek a feladatok sok esetben nem tartoznak a szorosan vett földmérés (geodézia) körébe, de megoldásuk során a geodézia módszereit és műszereit alkalmazzuk.

Bővebben ...

Egy telek belterületbe csatolásáról a helyi önkormányzat képviselőtestülete dönt. Amennyiben a döntés megszületett a tulajdonosnak be kell szerezni erről a hivatalos dokumentumot:

• képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének kivonatát,
• nyilatkozatot,
• településfejlesztési terv odavonatkozó részét.

Ezen kívül a körzeti földhivatalnál kezdeményezni kell a más célú hasznosítást is. Ezt követően készítheti el a földmérő mérnök a belterületbe-csatolási változási vázrajzot.

Bővebben ...

• Építmények részletes belső és külső felmérése
• Ipartelepek felmérése
• Homlokzat és metszetrajzok
• Tűzfal felmérések

Bővebben ...